A CETINA FOLYÓ

A Cetina folyó a Dinaridák irányába folyik (északnyugat-délkelet), kezdete őstorténet időszakába i gazodik. A Szvilaje és a Dinare hegyek dőlési helyzete arra utal, fogy a hegyek egyet ké pvi selnek, szinte paralell vannak szét vágva. Kozottük maradt egy terulet, ami a Cetina folyó volgyét teremtette. Az úgy nevezett kagylót medret, amiben Cetina van, aprókavicsok takarják, a floyó ajján vastag homok. Az éghajlati változások Cetina környékén láthatólag megváltoztatták novényzetét.

Á tengerfeletti részek szintén változtak. Helyenként a füge, másutt a bükk Szvilaja hegyen, sempedig az oliva nem adnak egy egységes kilma jelleget. Ezmiatt hívnánk ezt a klimát szubmediteráninak. A hogy Cetina, több helyen boszniában vizet kap, úgy ad at a folyó több helyen vizet, mint például. Studenci forrása, Jadro forrása és Žrnovnica. Cetina végeredményben egy csoda. Egi kráter mélységéből jelenik meg a viz és forrássá válik. Cetina forrása az úgyanigy nevezett faluból jön, 7 kilóméterre urlikától. Vad folyását 100,5 km után a tengerbe irányitja. Cetina kozelében nagy, torténelmi ásatásokat folytattak. A folyó medreben a homokban fejszéket a kőkorszakból, római harcosok fegyverét, személyes tárgyakat a, kozépkorból eredő emberek eszkozeit találták. Mindez bizonyiték arra, hogy ez a folyó valójában az őskorból ered.